- Büki Ferenc - ráz kezet APA a főszervezővel, miután beléptünk a csarnokba.
- Vladimír Babic.
- Megjöttünk a picivel. - tolja előre APA Marcellt.
- Tudom, tudom, gyertek csak! - és útba igazít minket.
Az öltözőbe beérve az edző fogad minket.
- Te vagy a kis szuperminis? - kérdezi Zsigmond Imre kedvesen.
- Igen. - válaszolja Marcell szerényen.
- Már sokat hallottam rólad! Gyere csak!
Ilyen meleg fogadtatás után az ember mindjárt kellemesen és meghatottan érzi magát.
Még decemberben jelentkeztünk az U10 Gyerek Világbajnokság elnevezésű tornára tudván, hogy kilógunk a jelentkezési feltételekből. Vladimír Babic szinte azonnal reagált és jelezte ezt felénk.
APA válaszában megírta, hogy mi speciális helyzetben vagyunk, mert Marcell a kora ellenére az U10-be játszik, de természetesen megértjük, ha ezen a tornán nem vehetünk részt.
Pár nap elteltével azonban ez a válasz érkezett:
"Már tudjuk, hogy kiről van szó…………. Biztosak lehettek benne, hogy Marcell játszani fog a tornán. Valdimír Babic"
Így is történt.
Marcell sorsolás útján Csehország színeibe játszott az I. U10 Gyerek Világbajnokságon, amelyet az "A" csoportba feljutott felnőtt magyar válogatott tiszteletére rendeztek meg kizárólag magyar gyerekekkel.
16 ország színeiben több, mint 230 gyerek léphetett jégre.
Marcell a csapatból egyedül minis társát, Robikát (Pallag-Bozsák Róbert #8) ismerte, a többiek - az edzőt is beleértve - az ország különböző részéből érkeztek. Nagyon jó alkalom volt újabb barátságokat, ismeretségeket kötni mind gyerekek, mind szülők között.
Marcell nagyon készült, az utolsó percekben már nem lehetett hozzászólni sem. Szemét teljesen átitatta a koncentrálás, mi már csak egy biztos pont voltunk a háttérben.
Már nem akarta, hogy a közelébe legyünk, már nem akart szülői tanácsokat hallani. Azt azonban még továbbra is igényelte, hogy látótávolságon belül legyünk.
Megszoktuk már, hogy ez minden alkalommal így van és tudomásul vettük. Ha így szeretné - rajtunk nem múlik -, így teszünk.
Ahogy felment a jégre, attól a pillanattól kezdve teljes erőbedobással küzdött. Azonnal láttam, hogy az eddigi tornákhoz hasonlóan az első góljáig meg fog maradni benne a feszültség.
A gyomrom görcsbe rándult, mert tudtam, hogyha a gól túl későn érkezik, akkor egyre görcsösebb, egyre idegesebb lesz.
De ezúttal nem kellett sokáig várni. Az első meccs első felében egy gyönyörű egyéni akció végén betalált a hálóba és szinte kézzel fogható volt még a lelátón is a feszültség, ami felszabadult belőle.
Hatalmas kő esett le a szívemről. Tudtam, hogy most már nem lesz gond. Mostantól felszabadultan és élvezettel fog játszani.
Két meccset játszottak egymás után, ahol egy bűntetővel együtt Marcell összesen 4 gólt lőtt.
Ahogy a meccsek következtek egymás után, Marcell ás Robika között egy jó kedélyű, egészséges versengés alakult ki.
A meccsek kimenetelétől föggetlenül nevetve jöttek le a pályáról azt számolva, hogy melyikőjük lőtt több gólt.
Végig kiélezett volt kettejük között a verseny, végül 9 góljával Robika megelőzte a 8 gólos Marcellt. De ha azt a fránya aszisztot is számolták volna…. :)
Mindketten nagyon jól érezték magukat, a szüneteket is együtt töltötték.
A nagy szurkolásban egyre többször figyeltem fel Marcell soránál, hogy mögöttem a szülők azt kiabálják:
- Passzolj a picinek! - fantasztikus érzés ezt hallani!
Melegség és büszkeség érzése öntött el.
Csehország csapatával az előkelő 4. helyet szerezték meg, míg Magyarország csapata a 7. lett.
A csarnokban lévők egyöntetűen elfogadták ezt az eredményt a felnőtt csapat májusban lévő "A" csoportos világbajnokság eredményeként. :)
Hajrá Fiúk!
Pár nap és egy kis pihenő elteltével a következő edzésen Marcell büszkén ment fel a cseh mezében a jégre, hogy megmutassa magát a többieknek. :)
ANYA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése