Este:
"- Anya! Annyira elfáradtam! Vegyél fel! Légyszi!
- Kicsim, olyan nagy vagy már, alig bírlak el!
- Naaa, anya, légyszííí! Fáradt a lábam! Vigyél az ágyba!"
Ki tud ennek ellenállni?
Természetesen felveszem :)
(Tudom, kissé gyengének tűnök, de ki tudja meddig engedi, hogy öleljem? - ezért minden percet kihasználok)
Megyünk az ágy felé. Egy hirtelen ötlettől vezérelve kérdezem tőle:
- Mit szólnál, ha most telefonálnának, hogy szabad a jég, mehetnél edzésre?
Szeme felcsillan. Minden fáradság egy pillanat alatt eltűnik arcáról.
- Oké! Mehetünk! - és ugrik ki a kezemből.
Persze tudja, hogy ilyen nincs, így pillanatok alatt elalszik ahogy a feje a párnát éri.
Tényleg hosszú és tartalmas nap volt.
Másnap ismét 2 óra edzés, természetesen teljes erőbedobással:
ANYA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése