marcellhockey: Újpesti torna

Otthon, az előszoba fala már teljesen szét van verve.
Eddig azt hittem, ezt már nem lehet fokozni, de mióta Marcell a "húzott lövést" gyakorolja, azóta már nincs megállás, a korong hatalmas krátereket üt a falba. Felújításkor majd - ami egyébiránt nem indokolt míg másik gyakorlóhelyet nem találunk a házba - nem lesz elég festőt hívni, kőműves is bőven dolgozhat rajta, mire rendbe hozza.
De kinek van szíve ezt megvonni tőle, mikor olyan élvezettel gyakorol?
Nálunk az "APA, gyere játszani!" felszólítás nem arra vonatkozik, hogy leüljenek autózni, vagy rajzolni, hanem hogy hokizzanak.
Akkorákat csattan a korong a falon, hogy zeng tőle az egész ház. Sokszor már próbálunk kitalálni neki feladatokat ha egy kicsit csendesebb közegre vágyunk. Ilyenkor jön a passzolás, a szlalom, jó esetben, vagy inkább jó időben görkorival az utca.
Mindez napi elfoglaltság függetlenül attól, hogy volt-e aznap edzés vagy sem, hogy mire időnk engedi, addigra leragad-e a szeme a fáradtságtól vagy nem, és így tovább.
Tornára készülve azonban megváltozik a játék menete. Akkor leginkább a cselezésre, az ellesett, vagy tanult praktikákra, ütőkezelésre helyezi a hangsúlyt. Csak APA győzze követni.
Nem volt ez másképp múlt héten sem, mikor is a vasárnapi Szupermini "A" tornára készültünk.

2014.11.09. Újpest, Szupermini "A" Torna
Szokásos menetrend.
Este pogácsa-sütés, reggel ébresztő, öltözés, összepakolás, és irány a jégcsarnok.
Ahogy a barátok, csapattársak is megérkeztek, már nem is voltunk fontosak Marcellnak. De ezen mi már nem csodálkozunk, elfogadtuk, ez lett a természetes. Nem foglalkozik velünk, de tudja, hogy mindig ott vagyunk, ha szüksége van ránk.
Ezúttal is hűségesen követtük a buszt az újpesti csarnokig.

Gyors átöltözés, majd 4 meccs következett némi szünettel.
Minden alkalommal rácsodálkozom, hogy ezek a "picik" mekkora küzdésre képesek. És itt most nem csak a mi fiainkra, lányainkra gondolok, hanem mindegyik csapat mindegyik játékosára. Le a kalappal!

Megfigyeltem, miden tornán meghatározza Marcell hangulatát, hogy mikor talál először kapuba. Az első gólig nagyon akar, és minél később jön össze, annál idegesebb, annál görcsösebb.
Az első gól azonban mindig vízválasztó, ennek örül a legjobban, és olyan mintha új szárnyakat kapna. Továbbra is küzd teljes bedobással, de már felszabadultan, boldogan.

Ezúttal gyorsan kapuba talált, ráadásul az első meccsen a MAC ellen 2 gólt is lőtt.

Videó a meccsről (#21):

Második meccsen, a Pólus Pingvinek ellen büntetőt lőhetett (2. kép), mert egy kis Pingvin kihúzta a lábát. Nagyon boldog volt, nagyon fegyelmezett. A hálóba találni ezúttal nem sikerült, de a következő adandó alkalommal egy gyönyörű góllal javította előző hibáját.

Mikor lejött a jégről, boldogan, hangosan, tele vigyorral mesélte:

- ... a viláááágon az elsőőőő bűntetőőő.... :)

(Este, a közönségkori végén mesélte is Botinak az esetet, aki megígérte, hamarosan megtanulják, hogyan kell bűntetőt lőni.)

Videó a meccsről (#21):

Egy kis pihenés után, a harmadik meccsen a Sportországi Cápák következtek ellenfélként. Ezúttal sem hiányozhattak gyönyörű cselei, és persze a gól sem.