Marcell hokiütője az utóbbi időben 2-3 hónapnál nemigen bír többet. Már a szezon vége felé a meglévő megadta magát, de megbeszéltük vele, hogy inkább Amerikába kap újat, amint kiérünk.
Ennek 2 oka is van. Az egyik, hogy ne kelljen a repülőn kivinni, mert már akkora, hogy talán épp beleférne a táskába, a másik pedig, hogy miért is ne legyen neki amerikai ütője? Ha már lúd, legyen kövér. :)
Ezért első utunk így természetesen egy hokis boltba vezetett.
Franky már reggel izgatottan készülődött, hogy jégre vihesse a gyerekeket.
Utaznunk kellett ugyan egy kicsit, mert nyár közepén ebben a térségben sem túl gyakori a jégpálya, de megérte.
Miután megvettük az ütőt, jöhetett a várva-várt edzés Frank Banham-mel!
Franky új trükköket, módszereket tanított Marcellnak, majd a 3 gyerek ellen egyedül meccset játszott velük. Fáradhatatlanok voltak, és valószínüleg kidőlésig játszottak volna, ha nem szólal meg a riasztó.
Úgy, ahogy voltak, hokis cuccban el kellett hagynunk az épületet. Mindenki, aki bent tartózkodott, rendezetten kivonult (mintha mi sem történt volna, vagy ez megszokott dolog lenne), majd türelmesen végigvárta, hogy megjöjjenek a tűzoltók, átvizsgálják az épületet, majd visszaengedjék az embereket.
Mi voltuk az egyedüli katasztrófatúristák, de nem hagyhattuk ki, hogy ne örökítsünk meg ilyen közelről egy igazi, hatalmas tűzoltóautót.
Mindenki más türelmesen, beszélgetve várta a vizsgálat végét. Az egész nem volt több negyed óránál.
A fiúk már nem mentek vissza a jégre, helyette Franky elvitt minket egykori csapata, a Cincinnati Mighty Ducks (AHL) csarnokába, ami ugyan már jégpályaként nem üzemel, de büszkén mutatta az öltözőben elfogalt helyét, a fali vitrinben kihelyezett fényképeket, egykori ereklyéket. A gyerekek rohangáltak a nagy térben, mi pedig egyik ámulatból a másikba estünk.
Ezután megmutatta nekünk Cincinnati belvárosát. Autóból ugyan, de így is csodálatos látvány volt!
Kora délután értünk haza. De nem sok időnk volt feleszmélni sem, mert már jött is a következő program.
A fiúk golfautóval és 2 pohár extra jeges vodka-koktéllal felszerelkezve (persze a 3 pici nem kapott) a közeli strandra mentek fürödni, mi pedig Kim-mel igazi csajos programra, vásárolni. Bár beárnyékolta a dolog igazi élvezetét, hogy közös nyelv hiányában beszélgetni nem igazán tudtunk. Nekem a készülődés másfél évében nem sikerült időt szakítanom a tanulásra, és Kim sem tanult meg magyarul a nálunk töltött 4 év alatt. Érdekes módon mégis nagyon fontosnak tartja, hogy legalább az ittlétünk alatt a fiai beszéljenek magyarul. Külön megkért rá, hogy eröltessem náluk. Hisz ők az óvodában nagyon jól elsajátították a nyelvünket. Brock, aki 6 évesen többször a segítségemre volt a beszélgetésekkor, Blaze pedig, aki egyébként bátortalanul használja a nyelvünket (de nagyon ügyesen) előbb kezdett magyarul beszélgetni, mint Marcell angolul. Így Marcell a Cincinnati-be töltött idő alatt nem volt rákényszerülve az angol használatára, azonban Detroit-ba érve már nem lesz más választása. Elhagyva a (nyelv)biztonságos, részben magyar családot, a tornán magára lesz utalva. APA ugyan segítségére lesz, de ő nem lehet vele a jégen.
Másnap Franky-nek ugyan el kellett utazni, de így sem unatkoztunk. A gyerekek a nap nagy részét végigjátszották, majd este Kim elvitt minket egy igazi Baseball meccsre.
Mondanom se kell, alig megérkeztünk a lelátóra, egy baseball labda sikeresen fejbe talált. A dolog leginkább azért érdekes, mert pár hónapja hetekig hatalmas monoklival közlekedtem egy edzésen kirepülő korongnak köszönhetően. Akkor palánk mögött álltam, most pedig háló mögött. Mégis eltalált. :) Ezúttal az épület tetején landolt, ahonnal a fejem tetejére pattant. Ezért biztos információ birtokában kijelenthetem, hogy a baseball labda a látszat ellenére igenis kemény. :)
A fiúk a meccs végére teljesen kitikkadtak, de nem is csoda, hisz már sötéttel jöttünk el a pályáról.
Marcell ahogy eldőlt az ágyon, úgy szinte azonnal el is aludt.
Fontos is volt, hisz kora reggel indultunk következő nagy kalandunkra, ami végett tulajdonképpen átkeltünk az óceánon...
ANYA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése