2018.03.30 - 2018.04.01
Word Talent AAA Tournaments Telc, Csehország
2018.04.04-05
Ilyenkor annyira szeretném, ha többet tudnék erről a sportról, és válaszolni tudnék Marcellnak, mikor értetlenül kérdezi, hogy mi történik vele. Mi okozta azt, hogy egyik tornán olyan szépen, tőle megszokott módon tudott hajtani, a másikon viszont önmagához képest mintha csak állt volna a jégen.
Ráfoghatjuk, hogy elfáradt, vagy arra, hogy életlen a korcsolyája, de ez mind csak magunk ámítása lenne.
De akkor mi történt? Nem tudjuk. Egyikőnk sem. És értetlenül, ijedten állunk a történtek hatása alatt. Vajon utolért bennünket, amitől annyira rettegünk? Vajon ekkora elhivatottsággal a szívében ővele is megtörténhet, hogy megáll a fejlődésben? De egyik napról a másikra? És ha tényleg megáll, akkor újra képes lendületet venni, vagy itt a vége?
Megannyi kérdés....
De talán túl sötéten látjuk. Talán edzői szemszögből van erre egy pontos magyarázat. Ilyen esetekre lenne jó egy olyan rendszer, ahol egy-egy gyerek fejlődését végigkíséri egy edző. Aki oda tud figyelni a gyerek mentális fejlődésére is, és elfogulatlanul képes irányítani azt.
Az egyik tornán találkoztam egy olyan szülővel, aki könyvből tanulja a hokit, hogy ő taníthassa a gyerekét. Azt vallja, "inkább ő rontsa el, mint egy vadidegen". Annak ellenére, hogy egyáltalán nem tudok azonosulni ezzel a szemlélettel, érdekes látni, hogy mennyire különbözően gondolkodunk, ha a gyermekünkről van szó.
Én úgy gondolom, az az "idegen" - aki alatt természetesen az edzőt értjük, - sokkal több tapasztalattal rendelkezik nem csak a hoki, hanem a lelki fejlődés tekintetében is, amit nyilván egyik könyv sem ír le. Minden szakmában van olyan praktika, amit csak az "öreg" - és ide értem a fiatal edzőket is, hisz ők is több évet tudnak a hátuk mögött a sportból - edzők tudnak átadni az arra fogékony gyerekeknek.
Nagy a valószínűsége annak is, hogy a lelki vívódások jópár szintjével találkoztak már pályafutásuk alatt. Egy-egy gyereken ezeket a jeleket felfedezve már tapasztalatuk átadásával hozzá tudnák segíteni a továbblépéshez.
Egy ilyen mentor edző jelen pillanatban hatalmas segítség lenne nekünk is, hogy Marcell jelenlegi állapotán átlendülhessünk. Vagy egyszerűen elmagyarázza, hogy valójában semmi baj nincs csak tényleg meg kellene élezni a korit, vagy rendesen bepászkázni az ütőt, nem csak félig, mert most úgy tetszik.
Ó, hogy egy apró bolhából nem is elefántot, hanem egyenesen mamutot vagyunk képesek kreálni a tudatlanság határán.
Talán tényleg van haszna egy-egy témával foglalkozó könyv áttanulmányozásának még akkor is, ha nem akarunk a szakma mesterévé válni.
Laikusként annyi, de annyi kérdés felmerül, mikor egy sportolót nevelünk, hogy már zsong tőle a fejünk.
Pedig lehet, hogy egyszerűen hagyni kellene, hogy ő tanulja, tapasztalja, és mássza meg egyedül ezeket a lépcsőfokokat. Szülőként pedig "csak" mögötte állni, hogy le ne essen.
Anya
Ui.
A történtek óta, eltelt már jópár hét. Az adott szituációra még mindig nem tudjuk a választ, de szerencsére tovább tudott lendülni ezen a csalódáson, és pár napra rá már képes volt saját magától elvárt szinten teljesíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése